Nah, akkor tehát pihenés megvolt, életem első esküvői tanúskodása megvolt, jöhet a meló. Pénzt kell keresnem, meg minden. Sokat. Különféle módszerekkel. Megteszi a történelemtanítás is, olyat még soha nem csináltam.

Az izzó drótok átkerültek a torkomba és az összes derék feletti testrészem ízületeibe. Influenza? Kurva jó, épp indultunk volna nyaralni. Mindegy, hétvégétől sok buli, jó haverokkal, és én jól fogom érezni magam, ha beledöglök is.

Közérdekű: az eddigi telefonszámom hősi halált halt mobilommal együtt elesett. Szolgáltatót is váltottam, de kábé egy hónapig nem tiltatom le magam a tudakozóból, így aki ismeri a polgári nevemet, az megtalál.

Az új telefonom egy - számomra - zavarbaejtően korszerű Ericsson R320S. Használt ugyan, de kurva jó állapotban van, az ára meg bőven ötjegyű. Lapos, mint egy Szélesi regény, elég nagy, hogy egy kézzel is kezelhessem a gombjait, éppen annyit tud, amennyit kell, továbbá fémből van a háta, tehát baj esetén kubotanként is megállja a helyét. Elégedett vagyok.

1. A tépőzáras telefontok sux, és még fogazik is.
2. A Korn a '99-es bécsi koncert óta elfelejtett színpadon zenélni.

A többi már történelem. Öregszem, de kibaszottul.

Pihennem kéne.

Megyek Szigetre, mert a Korn zúzik, és nélkülem tuti nem kezdik el a showt, az az meg nagy kibaszás lenne az összegyűlt tinikkel. Vajon pogózzak az első sorokban, vállalva azt e lelki terhet, hogy letarolom a 60 kilós átlagsúlyú közönség jelentős részét, vagy öregesen, sörözve punnyadjak valahol hátul? Dilemmák, dilemmák.
Ami biztos, hogy a délutánt Hombre haverral fogom tölteni, kreatívan alázva a sötétzöldeket. A saját sátrukban. Már betáraztam a tavaly zsákmányolt "50 éves az atomenergetika" feliratú bandanámat.

Yeee-haw!

Jah, és élménybeszámoló valószínűleg nem lesz, mert brutál másnapos leszek holnap. Különben is, mi a faszom az az iPod?

Tudósítás a fotelem bal karfájáról:

Dönitz Forrest farkát kergeti. Forrest szintén Forrest farkát kergeti. Ráadásul egyikük bolhás.

Megnéztem, hogy bontják a Sajtópalotát. Kurva nagy, legalább 50 éves lánctalpas Caterpillarrel nyomultak Mr. Destructoék, volt is a dologban valami retrofíling. Nos, az épületet szemmel láthatólag pár sor téglából baszták össze annak idején, nem igaz, tehát a legenda, hogy csatahajó-lövegtoronyhoz hasonló vastagságú vasbeton védte volna a derék firkászokat. Erősen kétlem azt is, amit Gimp haver mondott; kizárt, hogy autónyi menekülőútvonal volt az épület alatt.
Annak idején tényleg újságírónak készültem, és bár ugyan nedves álmaim között nem szerepelt olyasmi, hogy épp a Sajtópalota falai között működő orgánumokban publikáljak, azért tényleg egy darab történelmet basznak egy halom téglává a Blahán. Nem, mintha kár lenne érte.

Megyek Római legénybúcsújára. Asszem, be fogok rúgni, mint két állat. Még soha az életben nem voltam legénybúcsún, de azért nem izgulok különösebben.

A második macska folyton periszkópozik valamiféle ökölnyi objektum mögül. Valószínűleg a Dönitz nevet kapja majd a keresztségben. Pezsgősüveg szétver, azt ki a dokkból. Forrest meg zavarbaejtő hasonlóságot mutat a véznaujjú makival (Daubentonia madagascariensis).

A terepszínűnek Forrest lesz a neve, v.ö.: "Run Forest run!"

Okéoké, kissé azért elfogódottnak látszanak.

Szereztem asszonynak két macskát. Az egyik őserdei terepszínű, a másik fekete-fehér-barna-félignyúzott.Valamelyik hím, a másik nőstény, de fassetuggya. Tökös kis szőrcsomók, alig pánikoltak be az út és az installálás alatt. Most felfedezőkörúton vannak, de azt már tudják, hol a kaja és hova lehet szarni. Macskának lenni egyszerű. Várom a csajomat, és a hatást. Biztos, ami biztos beszereztem három szál rózsát is, nehogy felbillenjen a flóra/fauna egyensúly. Jah, az ablakokat meg páncéloztam üvegszálas szúnyoghálóval. A vanádiumacél/kerámia páncél később jön.

Köszönet a közreműködőknek.

Remélhetőleg nem szükséges kívülről megtanulni, de hasznos ötletek azért vannak benne békeidőre is.

Somszédeláztatás, 4 óra alvás, meló, netes perpatvar, stb. Ez persze csak a hab, a torta az, hogy talán - annak ellenére, hogy nem a szelektív memóriámról vagyok híres - elbasztam valamit, és vagy 40K HUF-fal több az adósságom Adminhaver felé, mint eddig gondoltam. Nem kicsit baszna haza a dolog.

A csütörtöki napot várom, mert csak. Majd tudósítok. Stay tuned.