csütörtök, július 28, 2005

Kurvára zavar a dilettantizmus, mocskosul idegesít, hogy a barátaim fejjel mennek a falnak, felbassza az agyam a saját elkúrt természetem, és szöges deszkával lenne kedvem agyonbaszni ezt a kibaszott hőséget.

Mivel csak ez utóbbi ellen tudok tenni, most megyek teszkóba azt' veszek egy ventilátort.


...jah, és lenne még pár szavam a kínai PET palackfúvó gépek használati utasításáról is, de azt nem bántjuk, azért fizetnek. Jól.

kedd, július 26, 2005

Agyonverni? Ugyan, elég lett volna a péniszét megnövelni. Mondjuk két franciakulcs segítségével. Remélem, valami jótét lélek mindig pakol majd néhány szórólapot a sírjára.

péntek, július 22, 2005

Mintha egy izzó acéldrót lenne a jobb karomban inak helyett úgy csuklótól vállig. Legszívesebben sikoltoznék a fájdalomtól, mint egy tizenkétéves cserkészlány, ha izombasszák. 14 év versenyszerű sport kriplit csinált belőlem huszonéves koromra. Bassza meg.

csütörtök, július 21, 2005

Mai kérdés: elküldjem-e egy kedves ismerősöm kabalaállatát a büdös kurva anyjába online, ha a new-yorki és londoni merényleten élvezkedik, vagy ne?

Válaszlehetőségek:

1. Ne, mert a faszfej ugyan nem oszt nem szoroz, de a gazdája talán megsértődik, az meg kell a francnak.

2. Igen, okvetlenül, mert jólesik.

3. Szükségtelen, személyesen sokkal élvezetesebb az ilyesmi, és ha mákom van, még vissza is szól.

Megfejtés 2., fenntartva a 3. lehetőségét is.
Kibaszottul fáj a könyököm. A jobb, amelyiket darabokra műtötték vagy hét éve. Vagy nagyon hülye időjárásra, vagy újabb operációra számítok.

szerda, július 20, 2005

Knock knock "Shit happens"

Nincs is jobb, mint reggeli kávé közben jehovakapuisokat rémisztgetni. Azt hiszem, fizikai fenyegetés nélkül ennyire hamar még sehonnan nem menekültek el. Fiúk, ezzel az értelmi szinttel, valamint ilyen hiányios teológiai, természettudományos és retorikai ismeretekkel jobb lenne, ha szakmát váltanátok, mielőtt egy magamfajta elvetemült állat vad szunnitát vagy szikhet farag belőletek.


szombat, július 09, 2005

Pukkant. Good.
Van egy kibaszott ronda, aranyszínű, műanyag öngyújtó az íróasztalomon, a pártízforintos, eldobható fajtából. Ha kényelmesen rá akarok vele gyújtani, egyik ujjammal önkéntelenül a fém rostélyához érek, és ilyenkor menetrendszerűen megráz a kis mocsok. Kurva piezo. Most kifogyott belőle a gáz, és ez tökéletes ürügy rá, hogy kibasszam az emeletről úgy, hogy csuklóból rásegítsek.
Remélem, pukkan, mikor földet ér.
Az apeh nem harap, csak fogazik, ellenben a büféjük is kurva drága. Lenne itt mindenféle megjegyzésem a "több, mint egymillió+235 HUF+sokszázezer többévi részletre =/= fél liter jeges tea" képletről, de ez már itten nem kimondottan publikus. Egy ideig mindenesetre talán nyugi lesz. Nem véletlenül cseréltem lakást, nah.
Még jó, hogy a rohadékoknak nem volt hegyes konyhakésük.

Cinikus geciséget félretéve; szerencsétlen londoniaknak a legcsekélyebb sanszuk sem volt megúszni. Egy nagyvárost esélytelen megóvni az efféléktől. Hacsak.

A képet nem teszem be, ízléstelen lenne.

hétfő, július 04, 2005

Holnap showdown az adóhivatallal. Házhoz jönnek, ami rossz jel, de még nem foglalnak, max. helyet. Be tudom ugyan tömni a szájukat valamivel, de azért nem megy ki a fejemből az ominózus jelenet a Kelly hőseiből. Igen, a Tigris II vs. három jenki '45-ösökkel.

A különbség, hogy az én hátam mögött nincs bank.

péntek, július 01, 2005

Rohadt, negyve szál cigis napom volt, és még kurvára nincs vége. Első pofon, meg minden.