Tegnapelőtt megünnepeltük Bright kollega 30. szülinapját. A buli kurvajó volt, a bűvös 30 nekem sincs messze, tehát ismét happybirthday, részvétem, együttérzésem, meg minden, kollega.

Asszony sminkel, mintha az élete múlna rajta, pedig csak ide megyünk a teszkóba piáért, a buli órák múlva kezdődik. Asszem, két óra alatt végezni is fog a bal szemöldökével, ha minden jól megy.

Aztakurva, hogy milyen egy elbaszott fos év volt ez a 2004! Die mutherfucker, reméljük, 2005 jobb lesz. Igaz, tavaly ilyenkor a 2003-at bcsúztattam így. A remény hal meg utoljára.

BUÉK olvasók, Búvárzenekar balra elszteppel.

Legközelebb jövőre.

Nah, akkor happy Drink-my-urine day mindenkinek, én lelépek anyóshoz családi ebédre. Ez lesz az első azóta, hogy a vér szerinti családom meghalt.Well, whatever. Este nálam menekülttábor, aki nagyon rühelli a karácsonyt, az jöhet vedelni. Piát hozzatok magatoknak, meg plusz felest nekem. Aki pedig mennybőlazannyát mond, azt lelövöm.

Egyesek tudnak élni bazeg.

Hogy ebből milyen kurva nagy botrány lesz! Pass me the popcorn please.

Hubazmeg, olyan ötletem van regénykezdésre, hogy magam is ledöbbentem. Nem, nem vagyok egy kibaszott zseni, de a megbízható ponyvaszerzői szintet legalább hozom. Sőt, ma éppen úgy érzem, hogy jó ponyvaszerző vagyok. Mondjuk nem is a múzsa smárolt le előtte, és nem is éppen a homlokomon, de változnak az idők, ez már a gátlástalan XXI. század. Kúl.

Különben is ez az első alkalom, hogy macskával a vállamon írok. Ez tuti jelent valamit, ha mást nem, hát azt, hogy lehet valami a macskás Evil Mastermind dologban a régi James Bond filmekből. Ők is kb olyan vehemenciával törtek világuralomra, mint ahogy én pörgetem a hullaszámlálót az első fejezetben.

Hát, on with the bodycount, vagy mijafasz!

Gyásznap van.

Ifjúkorom egyik meghatározó bandájának gitárosa volt szegény. Kurva jó zenészt veszített ma el a rocktársadalom. Micsoda elbaszott egy halál! Nyugodj békében Dimebag Darrell.

Legyen neki könnyű a föld.

Nem is értem, miért lep meg minden alkalommal a magyar sci-fi/fantasy életben uralkodó szenny és mocsok.

Nemes, mars vissza a pöcegödörbe, Szélesi mellé, baszod!

Nédda, addikt! Welkambekk.


Íme a mai parasztvakítás. Pofám leszakad bazeg. A törzshelyen épp most kommentálják.

Drótsáska: "Állítólag van egy német szupertitkos katonai alakulat, akik csak ilyen késsel vannak felfegyverezve, és õk védenek meg minket a marslakóktól is."

FőFlémer: "Igen, õk az utolsó esélyünk, mert valaki lelopta a tankokról a csövet."

A népszavazást nem kommentálom, mert még a szokásos szókincsem is kevésnek bizonyulna, ha jellemezni akarnám a kibaszott demagóg köcsög politikusokat, és a szájbabaszott, ostoba birkákat. Persze, lehet hogy jobb ez így, elvégre kijöhetett volna valami egetbaszóan döbbenetes végeredmény. Lófasz az istendta nép seggébe, bazmeg.

Bye alie, hányozni fogsz. Tényleg.

Tudom, hogy szokás alkudozni a lakás árából, de a -35%-os ajánlatokat az egetbaszó pofátlanság kategóriába sorolom. Én max. 20-at mernék kezdetben. Anyátok picsája.

"Fair is a word that some simpering loser made up. Things are never fair. Fair is for faggots and people on welfare."

Gyönyörű.

Ha még egyszer utalást találok arra a kibaszott gumicsirkés TV2/RTL klub whatever reklámra, kibaszottul aknát telepítek és tüzet nyitok. Azért annyira nem jó poén, hogy minden IRL/online beszélgetés közepén beböfögje a pofámba valami tréfarépa a faszul képzett mellékneveket és a mondat végi kötelező "szerintem"-eket. A picsába már a sok álszellemes trendi kis faszkalappal. Először jó volt, másodszorra punnyadt, mostanra ellenben már kurvára gagyi. Tisztára, mint a '97-es (?) Szigeten a "Gerappa!" csatakiáltás.