Knock knock "Shit happens"

Nincs is jobb, mint reggeli kávé közben jehovakapuisokat rémisztgetni. Azt hiszem, fizikai fenyegetés nélkül ennyire hamar még sehonnan nem menekültek el. Fiúk, ezzel az értelmi szinttel, valamint ilyen hiányios teológiai, természettudományos és retorikai ismeretekkel jobb lenne, ha szakmát váltanátok, mielőtt egy magamfajta elvetemült állat vad szunnitát vagy szikhet farag belőletek.

Velkam Drótsáska.

Kezdődik.

Pukkant. Good.

Van egy kibaszott ronda, aranyszínű, műanyag öngyújtó az íróasztalomon, a pártízforintos, eldobható fajtából. Ha kényelmesen rá akarok vele gyújtani, egyik ujjammal önkéntelenül a fém rostélyához érek, és ilyenkor menetrendszerűen megráz a kis mocsok. Kurva piezo. Most kifogyott belőle a gáz, és ez tökéletes ürügy rá, hogy kibasszam az emeletről úgy, hogy csuklóból rásegítsek.
Remélem, pukkan, mikor földet ér.

Az apeh nem harap, csak fogazik, ellenben a büféjük is kurva drága. Lenne itt mindenféle megjegyzésem a "több, mint egymillió+235 HUF+sokszázezer többévi részletre =/= fél liter jeges tea" képletről, de ez már itten nem kimondottan publikus. Egy ideig mindenesetre talán nyugi lesz. Nem véletlenül cseréltem lakást, nah.

Még jó, hogy a rohadékoknak nem volt hegyes konyhakésük.

Cinikus geciséget félretéve; szerencsétlen londoniaknak a legcsekélyebb sanszuk sem volt megúszni. Egy nagyvárost esélytelen megóvni az efféléktől. Hacsak.

A képet nem teszem be, ízléstelen lenne.

Holnap showdown az adóhivatallal. Házhoz jönnek, ami rossz jel, de még nem foglalnak, max. helyet. Be tudom ugyan tömni a szájukat valamivel, de azért nem megy ki a fejemből az ominózus jelenet a Kelly hőseiből. Igen, a Tigris II vs. három jenki '45-ösökkel.

A különbség, hogy az én hátam mögött nincs bank.

Rohadt, negyve szál cigis napom volt, és még kurvára nincs vége. Első pofon, meg minden.

...az illetékesek szerint mégis rossz. Nem tisztem megítélni, mennyire van igazuk, pedig jólesne.
Ha pedig Zebegényben jár valaki, érdemes megnézni a privát hajózási múzeumot a vasútállomásnál, mert nagyon kúl. A trianoni emlékmű és a falu temetője közötti szex fakultatív program, de az még kúlabb.

...jah, és életemben először írtam novellát nappal, józanul. Nem is lett rossz. Sört ide!

Elutazott a csajom valahová a Dunakanyarba, hogy a tűzzománcozás rejtelmeire oktassa az új generációt. Nem tudom, milyen meló ez, de az tuti, hogy fizetik, márpedig júliusban ő lesz a családfenntartó. Alig 34 órája lépett le, de az entrópia máris nyerésre áll a lakásban. Kajám van, és lesz is, köszönhetően Béjb gondoskodásának. BTW ezt közkinccsé kell tennem:

TÉSZTA FŐZÉSE

A legnagyobb lábost, a halványsárgát töltsd meg vízzel úgy, hogy a vízszint kábé az edény fülének a magasságában legyen. Tedd a jobb hátsó gázrózsára a tűzhelyen, gyújts alá (a gázcsövön a csapot el szoktam zárni, mert szerintem ereszt a tűzhely valahol, szóval előbb ezt a csapot kell kinyitni, majd főzés után el is kell zárni). A vízbe szórj annyi sót, amennyi öt rázásra kijön a sótartóból (a kicsi sárgatetejűből). Ha a víz felforrt, tegyél bele egy borításnyi étolajat. Fogj egy marék tésztát – emlékszel, mennyi volt, mutattam  -, törd ketté, és tedd a vízbe. Kavargasd egy percig, aztán vedd le közepesre a lángot (kábé félúton legyen a full nagyláng és a pici takarék között). Kábé öt percenként kavard át alaposan, s ha letapadna a tészta a lábos aljára, feszegesd fel. Nagyjából húsz perc múlva halássz ki egy random tésztát, és középen harapd ketté. Ha a közepe más színű, és még ropogós, főzd tovább pár percig. Egészen addig, míg az egyik ilyen kihalászott tészta már teljes keresztmetszetében egyenletesen világos és puha nem lesz. Ha elérte ezt az állapotot, zárd el a gázt, és szűrd le a tésztát a mosogató fölött a nagy kék tésztaszűrővel. Közben folyasd a hideg vizet, hogy a forró szét ne csessze a mosogató csövét.

Jóétvágyat!



RIZS FŐZÉSE

Fogj egy laposabb lábost, a mustársárgát vagy a világoskéket. Önts bele annyi olajat, hogy ellepje az edény alját kábé három-négy mili vastagságban. Tedd a jobb első gázrózsára, gyújts alá. Egy normál méretű, kb. két és fél decis bögrét tölts meg rizzsel, és ha forró az olaj (egy-másfél perc alatt forró lesz), borítsd bele a lábosba. Keverd össze alaposan, hogy az összes rizs olajos legyen. Kevergesd így egy percig, majd boríts rá két bögrényi hideg vizet (azzal a bögrével mérd, amiben a rizs volt). Sózd meg, öt-hat rázásnyi sóval. Keverd el, tegyél rá fedőt, és tedd közepes lángra (ld. tészta). Ötpercenként keverd át egy kicsit, hogy minél kevésbé ragadjon le. A fedőt mindig tedd rá vissza! Ha már nagyjából elfőtt róla a víz, kóstold meg rizst. Ha még kemény, boríts rá még egy fél bögrényi vizet, és fedő alatt, takaréklángon főzd további tíz percig. Elvileg mire teljesen megfő a rizs, a víz eltűnik róla, tehát nem szükséges leszűrni. Ha megpuhult, de maradt rajta egy kis felesleges víz, zárd el a gázt, és hagyd még ott az edényt pár percig fedő nélkül.

Jóétvágy!



KRUMPLI SÜTÉSE

Hámozd meg a krumplit (krumplikat), mosd le, és vágd fel olyan vastag szeletekre, mint a Red Alert. Fogd a nagy, mély serpenyőt, azt a ronda nyeles feketéspirosat, és töltsd meg kábé félig olajjal. Ez akár fél flakon étolajat is jelenthet. Tedd a jobb hátsó lángra, gyújts alá, és full lángon forrósítsd kb. két-három percig. Onnan tudod, hogy elég forró az olaj, hogy ha belelógatod egy krumpli csücskét, azonnal el kezd pezsegni körülötte a cucc. Ha ez így megtörtént, tedd bele az olajba a krumplit (ha többet is felvágtál, egyszerre kábé egynek megfelelő mennyiséget süss). Folyamatosan böszögetni kell azzal a lapos falapáttal. Addig süssed, míg a krumpli el nem éri a számodra leginkább kívánatos barna színt. Akkor fogd azt a lapos, lyukas, hosszúnyelű fémbaszt, és szedd ki a megsült cuccot az olajból. Ehhez használd például a nagy kék üvegtálat, amit előtte kibéleltél pár szalvétával. Az azért kell, hogy leitasd a fölös olajat a kajádról. Leitatás után mehet a cucc a detoxba – sózzad meg ízlésed szerint.

Étvágy!

Még mindig nem tudok főzni. Ennyire sem. Nem ez a lényeg, évekig elvoltam egy főzésképtelen nővel, utána meg full agglegénymódban, de ő törődik velem, és ez tényleg megható.

"Az amatőrnek ihlet kel, a profinak előleg"


Innen is látszik hogy amatőr vagyok. Mindegy, legalább nem dilettáns.

Az erkélyen állva láttam, ahogy az exmacskánk (még mindig macska, ex csak a birtokviszony megváltozása miatt lett) hihetetlen sebességgel keresztülzúz a parkolón, valami elmosódott izét üldözve. (Csak egy dioptriányit vagyok rövidlátó, de az éppen elég hozzá, hogy az efféle kétpixeles szarokból csak a mozgást lássam.)

Cicmic persze nem néz fel az erkély irányába pocsolyaszemekkel, mint az efféle disneyádákban szokás, csak szaggat a távoli Baross utca felé, keresztül a dús aljnövényzeten. Innentől nem látok belőle semmit, de azért még hallom, hogy valami kétségbeesetten felvinnyog, egy másik valami pedig diadalmasan kurrog. Mintha csak porrongyszínű inget belezne. Látszik, hogy belejött a dologba, hiába, a tapasztalat...

Be free lil' motherfucker.

Vetettem utána egy maréknyi teszkógazdaságos macskaeledelt, de rá se baszott. Elvégre, ma már tuti megvan a reggelije, vagy mije.

Üdv, kollegina.

A Sin City márpedig egy kurva jó film. Period.

Megyek írni. Ingyen. Sebaj, élvezem. Más melóm pillanatnyilag nincs, és ez aggaszt. Jah, és elkészültem a Transmet aktuális részével, hamarosan fel is kerül a szokott helyre, ékesen bizonyítván, hogy a látszat ellenére nem csak a bal herém vakargatásával töltöttem a tegnapi napot.

A szívem szakad meg. Este őrjáratozni fogok, bár macska+nyócker=tű+szénakazal-mágnes.

Éjjel eltűnt a macska.

Pillanatnyilag nem is tudom, mi bánt jobban; az, hogy a csajom gyászol, vagy a kistermetű ragadozó hiánya. Persze, indítunk expedíciót a környékre, és kiragasztunk pár tucat cetlit, de a helyzet kurvára reménytelennek tűnik.

Bonyolult problémát kell megoldanom. Kifinomult diplomáciai érzék, és nagy adag türelem kell hozzá.

El fogom baszni.

Baszódjon meg az a cég, amelyik azt a fordítóprogramot gányolja, amelyik nem a TRADOS. A kibaszott bugos hulladékuk miatt vagy 25K értékű megrendelésem ment el a levesbe. Ráadásul még le sem írhatom a márkát, mert Magyarországon csak egy iroda alkalmazza a szutykot, és nem szeretném, ha egy körmönfontabb kereséssel idetalálna a megrendelőm.

Szüljetek sünt.

Blogírás? Jah, perszepersze.

Először is, megjött az új késem. Tökéletes. 6 milliméter vastag M2 acél, halálpontosan 501-es zsebre méretezve, és vág, mint a vágóhíd. Már mindenen kipróbáltam, ami nem vérzik és puhább, mint 62 HRC.



Chase Axinn sensei meg megy szépen ide oldalra, a linkajánlóba, mert kurvára megérdemli.

Melóügyben a fejlemények nem rosszak, de majd akkor iszom medvére, ha betáraztam a 88-ast.

Jó érzés ugyan a félamatőr kétkezi meló, de ma csináltam valami félamatőr intellektuálisat is.
Most pedig két csipa őrzi az álmom.

Egy darab laminált parketta, 30 centi hegymászókötél és három kulcskarika felhasználásával fél óra alatt megszereltem azt a vécétartályt, amit egy hivatásos sem tudott.
Kibaszott büszke vagyok magamra.

Olyan hülyék vagytok, mint a segg. Először is: kalapácstól a sarlón át a seprűnyélig MINDEN hatékonyabb fegyver, mint egy konyhakés. Másodszor: a konyhakések hosszúak, tehát a vágás sokkal jobb támadási mód, mint a döfés. Etessétek meg a brit séfekkel az élszalag nélküli halefok ötletét! (Nem, mintha az angol konyhán ez bármit rontana, de azért próbáljátok meg.)
Jah, és tudtommal Nagy-Britanniában meredeken emelkedik az erőszakos bűncselekmények száma, mióta a lőfegyvereket gyakorlatilag betiltották.

Azt hittem, csak Magyarországon ilyen döbbenetesen ostobák a törvényhozók, de be kell látnom, tévedtem. BTW, itthon soha, egyetlen politikai erő som fog beleegyezni, hogy fizikailag, erkölcsileg és mentálisan alkalmas emberek lőfegyvert tarthassanak vagy - horribile dictu - viselhessenek. Az észérvek, és a normális szabályozással működő országok (Pl. a kurva civilizálatlan, lövöldözéseiről híres Norvégia, Németorszég, Szlovákia, Svájc) tapasztalatai sem elégségesek. A fegyver nem öl, hanem lehetőséget ad az állampolgárnak, hogy megvédje magát, szeretteit és tulajdonát. A kés ráadásul nem is fegyver, haenm szerszám, amit esetleg fegyverként lehet használni, ha a szar végképp elérte a ventilátort.
Következő lépésként javaslom a fémcsatos bőrövek, a rollnizott százforintosok, a kiálló antennájú mobiltelefonok, valamint a nehezebb kulcscsomók törvényen kívül helyezését. Utána jöhet az önvédelmi sportok, a rendszeres testedzés, valamint az átlagosnál bügykösebb öklök betiltása is. Ebben a stádiumban pl. a hozzám hasonló közveszélyes figurák már mind rács mögött lesznek, és akkor, a neonpinkre fújt, bolyhos kis világban mindenki szabad prédája lesz azoknak a mocskoknak, akik maguktól érthetődően rá se basznak a törvényekre. Hurrá.

Népek, azért a heti Szerk. rovatban elismerhettétek volna, hogy elbasztátok a dolgot úgy, ahogy a magyar sajtó 90 százaléka. Nem mintha ez mentség lenne. A Mancs és a HVG kiolvasása újabban alig telik többe, mint 120 perc.

Úristen, mi a faszba csöppentem már megint? Mindegy, fizetnek.

Nem vettem ám le a kezem a közélet pulzusáról, de a 21-es buszon történt lekardozás, és az azt követő műbalhé ÖSSZES szereplőjétől okádnom kell, ezért no comment. Dögöljetek meg mind, az Úr majd kiválogatja az övéit.

Fogy a türelmem. Egy kétoldalas szöveget három napig írtam. Újrainstall lesz, bassza meg.

És most a fogyasztózombi rovat, á la Homár. BTW észrevettétek, az "Innen lopunk" címsort oldalt? Remélem, mndenki számontartja, hogy kibaszottul én írtam ezt először. Csak a miheztartás végett.

Nah, szóval. Volt egy hajvágógép. olcsóbb, mint egy mezei hajvágás egy lepukkant VIII. kerületi fodrászatban, és egy alkalommal már kifogástalanul működött. Dyras, és teszkótermék, ha érdekel valakit.

Beszereztem továbbá két fémplakátot, a békebeli fajtából, mert az igazzy '930-as évek hangulatot semmi sem hozza olyan autentikusan, mintha két ilyet kipakolunk a mikrosütő és a PC fölé a vasbetonfalra. Nah.




Volt még továbbá ez itten: . 1800 HUF volt hóttra leértékelve egy eldugott miltaryshopban, de hiába is mondanék címet, elvittem az utolsót. Mwuhahaha!!! Dögvészesen jól megcsinált kis kütyü, vagy másfélszer nehezebb, mint a Leatherman Micra, és pont azok a cuccok vannak benne, amik abból hiányoznak. Már amúgyis kezdett vészesen könnyű lenni a kulcscsomóm.


Jah, amúgy azt érti valaki, miért számít a teszkóban kellemes bevásárlózenének a Sound of silence? Aszongya: "Fools said I, you do not know
Silence like the cancer grows". Nehéz ám így felhőtlenül a fogyasztózombulni. Ilyen erővel berakhatnának Suicidal Tendenciest is muzaknak. Nem ringatom magam abba a tévhitbe, hogy ironizálnak, szerintem egyszerűen csak faszok.

Folydogál, módjával. Befutottak az első (második első, hehe) szabadúszós megrendelések. Nem is rosszak, és komolyabban még el sem kezdtem izmozni. Adok a dolognak egy hetet, ha megy, folytatom, ha nem megy, állást kerítek. Azért nem felejtettem el a nyári szükségállapotot, pár tucat CV-t szerteszórtam erre, arra. Meg amarra is. Állami cég nincs köztük, Az sem.

A lakás szépen alakulgat, most, hogy kihajítottunk pár köbméter lomot, működik az erkély is. Nagyon rulez. Ha az alattunk lörkölő rémisztő kis faszkalapot is sikerül meggyőznöm arról, hogy a szertelen fenyegetőzés közben meg is sérülhet, akkor minden nagyon szansájnhepi lesz, tejszínhabbal, mangalányok szempillarebegtetésével, meg minden. Ez még nem tudja, kivel kezdett.

Hehh! És pont most, amikor többé nem kell foglalkoznom azzal, mivel kötöm le magam a melóhelyen. Franc.

Hirtelen nem tudom eldönteni, hogy a macska vajon láthatatlan dolgokat kerget, vagy azok elől menekül-e, de az biztos, hogy kibaszottul szórakoztatóbb, mint a TV.

Nah, hát csak leépítettek, és rajtam kívül még 4 szerencsétlent. Humanista a cég, a gyermektelenek között mazsolázgatott. A pesti kirendeltség még jól járt, a legtöbb kelet-európai egyik napról a másikra ment el a levesbe.
Hát, terveztem ugyan, hogy lelépek, de azért nyár végéig kihúztam volna valahogy. BTW a dolog lehetett volna rosszabb is, azért a havi fizetésemet még megkapom, és jár valami lóvé a felmondási időre, de azért engedtessék meg nekem, hogy ne ugrándozzak örömömben. A kurva életbe.

Nah, akkor reménykedem, hogy külsősként/szabadúszóként viszem még valamire. Pár hónap egérutam van, és ha minden kötél szakad, marad a Cég. Közalkalmazotti bértábla, 13. havi fizu, ruhapénz, fegyverviselési engedély. Sounds like fun.


PS. regényírásból még mindig nem lehet megélni, kreatív melóból dettó, de azért van még a tárban pár CV, és el vagyok szánva, hogy használom is őket.

Úgy érzem, hamarosan ki fognak baszni a munkahelyemről, vagy ha nem, hát magától elsüllyed a seggem alól. A gond az, hogy egyszerűen nem aggódom, és ennek nem a fásultság az oka.

A Ratzinger+Hitlerjugend* témakörben csatlakozom Örököröm kollegához. Nála az igazság. Én sem attól lennék szakmai kudarc pápaként, mert úttörő voltam.

*Micsoda kibaszottul okés keresőszavak!

Ratzinger. Hmmm. II. Bush gyanús figura, de szerencsére a vatikán lehetőségei azért korlátozottabbak, mint az Államokéi.

Átadtam a lakást a szimpatikus új tulajnak, a kedves lúzerházaspárnak. Kifutott a vér az arcukból, amikor az üres kérót meglátták. Persze, lehet, hogy az is siettette a hirtelen vérnyomászuhanást, hogy rosszul visszafojtott vigyorral el-elmagyarázgattam nekik, hogy mi az, ami NEM működik az új fészekben. Geci vagyok, tudom, de ők meg alkudtak félmillát. Igazi klasszikus idézettel adtam át a kulcsot; "Sok szerencsét balek, szükséged lesz rá!"

Good riddance.

Beköltöztünk. A lakás kibaszottul kúl, a költözés aránylag sima, és egyáltalán, ez a része okés. Magánjellegű adósságok túlnyomó rész eliminálva, köztartozás szöges bunkóval agyonverve, a legnagyobb tétel, az APEH tartozás kb sínen, de ehhez még nekik is lesz pár szavuk. Félelemre minden okom megvan, de rettegnem azért asszem nem kell.

Volt lakásbúcsúztató. Hát, korrekt buli volt, megvolt minden, amit szeretek egy házibuliban, kivéve talán a csajozós részt, de nyilvánvaló okoból ez nem is hiányzott. Azért jobban szeretem, ha egy házibuliban nem én vagyok a házigazda, és ehhez a jó szokáshoz a jövőben is tartani fogom magam. Egy töküres lakásban mindenesetre igen nehéz lett volna kárt tenni, de láttam én már szétrúgott cserépkályhát. Tudom, én is rugdostam. Fiatalság, bolondság, acélbetétes bakancs. Most csak a felesleges bútorokat juttattam erre a sorsra, és esküszöm, még pogózás nélkül is élveztem a dolgot, annak ellenére, hogy egyetlen adóellenőr sem rejtőzött a jobb sorsra érdemes ruhásszekrények egyikében sem.

A múlt héten vettem még továbbá 45 centis pengehosszú kínai Kalasnyikov bajonett-replikát 2500 HUF-ért. A hülyének is megéri, komolyan. Hát még nekem.

Itt is köszönet mindenkinek, aki segített átvészelni a 2003-2004-es szarzivatart, és special thanx azoknak, aki felemelték a seggüket azért, hogy ezt a költözéses balhét könnyebben megússzam.

Nem volt ez éppen egy szórakoztató post, vágom, de mínuszos hírnek azért megteszi, nah. Bár annak meg kurva hosszú.

Ó, a francba.


Nem tudom, haver, hová indultál. Remélem, egyben érkezel meg, és jobban érzed majd magad ott, mint ideát.

Bye, Mr. Jonhson.

Összecsomagoltunk.

Move it troops!

Nah, asszony lerakta a parkettát, én meg feszítettem, csapdostam meg nehézkedtem, ha kellett. Igen, az eszemért szeret, kusspofabe.

Próba: pornóadó.

Költözünk. Tudósítás itt.

A pápának pedig kívánok békés, boldig elmúlást, olyat, ami szinte minden 84 évesnek kijár. Nem többet, nem kevesebbet. Tényleg ideje lenne már véget vetni ennek. Terry Schiavo ügye simább volt.

Az a helyzet, hogy izomból keresztülgyalogolt a digitális korszak mindannyiunkon. Egy kibaszott fordítóirodában dolgozom, ahol ma behalt külső/belső hálózat. Oké, előfordul. De hogy a 15 birkából én legyek az egyetlen, aki nyomtatott szótárért kiált, és hogy ne legyen egy nyamvadt Országh az egész bolhacirkuszban, az azért elszomorító.

Nédda vazze, egy éves lett a blogom. Ha annak idején ezt jósolja valaki, garantáltan kiröhögöm. Késett kissé a szülinap, merthogy a mama, az a kövönbaszott kurva tegnap sztrájkolt, de azért a 367. nap is szép kerek évforduló.

Költözési idegbaj ezerrel. Átírások, felújítás tervezése (nyugi, a gipszangyalkákat profikra bíztuk) adósságtörlesztés, csomagolás, yaddayadda. Faszkivan. Lassan a legkínosabb rohadtságokat is sikerül letudni. Régi, nagyon régi ügyet tettünk sínre a hétvégén. További komment nincs. Nem is lesz.

Jah, meg buzgón tesztelem a melóhely tűrőképességét. 2 hét múlva lejár a próbaidőm, és ha addig nem rúgnak ki, kurvára aktív netes jelenlétem lesz ezentúl is. Azért a szabadúszás lenne az igazzy, nah. Persze, ha minimum ennyit vághatnék zsebre, mint most.

Asszony régóta gyanús volt, de most végleg lebukott. Persze, nem hitte volna, hogy a "transmetet" keresőszóval találja meg ábrki az ő titkos blogját. Mwuhahaha!!! Ragozott szavak béjb, ragozott szavak.

Aztakurva!

"A computer lets you make more mistakes faster than any other invention in human history, with the possible exception of handguns and tequila."

Zseniális.

Majd még írok, de most indulunk Rómaiék koncertjére. Asszony sminkel, de egész gyorsnak látszik.

Nah, bazmeg végre megjelennek azok a könyvek, amelyeket tavaly lefordítottam. Kíváncsi vagyok, kapok-e belőlük tiszteletpéldányt, vagy egyszerűen csak örvendezzek azon, hogy a 2-3 hónap késés/darab miatt nem tesznek lófejet az ágyamba?

Adósságokat törlesztek. Végre. És mindezt úgy, hogy közben tudok enni, inni, és nem kapcsolják le az áramot. Hú, bassza meg olyan nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok, hogy Buddha hozzám képest egy felhergelt csivava.(TM)
És most megyek sörözni.


Ez egy kibaszott pénteki bejegyzés lett volna, de megzabálták a blogspot.com pixelei. Oké, ennyi lóvéért tökéletesen megfelelő a szolgáltatás.

A helyzet amúgy hótt változatlan, szombaton viszont nyertem kb. 8500 forintot pókeren. Mindezt százasokban, és annál is kisebb címletekben, de nem rinyálok, a pénz akkor is pénz, ha gyűlölnek érte a közértben. Étteremben azért nem mertem volna egy befőttesüvegnyi aróval fizetni, nah.

Bizalmas infó következik: az Andrássy úti CBA-ban 1600 HUF a fél literes Moszkovszkaja. Ha másért nem is, legalább ezért érdemes Búvárzenekart volt olvasni ezen a héten, mi?

Ooops... Baaad move. Csak rosszabb jöhet.

Huhh, bassza meg, ebből minimum jegyzékváltás lesz, de talán hadüzenet is. Nem mondhatnám, hogy az utóbbi időben a szívembe zártam a franciákat, de ez azért már túlzás.


BTW elgondolkodtam a jövőn. Ritkán teszek ilyesmit, és többnyire depressziós roham jön rám utána, de most volt valami említésre méltó szikra is; ha nem basznak ki, akkor is lelépek a cégtől max. 1-2 év múlva. Az ilyen kibaszott monoton meló jégcsákánnyal fogja kiverni belőlem az összes energiát és kreativitást. Csókolom, úgy akarok meggazdagodni, hogy büszke is legyek arra amit csinálok, ha már a kevés munka már nem opció, elvégre valamit valamiért. Következtetés: megvárom, amíg minden szinten kikerülök az anyagi halálcsapdából - a lakáscsere amúgy is eliminálja az efféle gondok 95%-át - aztán irány az első álomgyár. Azért ki nem rúgatom magam idejekorán, ezért felkelek holnap istenbaszta 00:70-kor. Fuckfuck.

Legendásan hidegtűrő állat vagyok, de már kezd megtelni a tököm a téllel.

Eladtam a lakást, és lefoglalóztam az újat. Kicsivel szarabbul jöttem ki a dologból, mint terveztem, de...

1. ...ahogy a T. olvasók már bizonyára észrevették, akkora lúzer vagyok, mint egy ház...

2. ...az új kéró kurva jó, az adósságoknak így is a torkába tudok taposni, tehát semmi nyafi.

Bassza meg, az elmúlt hónapban alig láttam ki a fejemből. Meló, lakáscsere, miegymás. Mostantól asszem megint aktívabb blogger leszek, azt' lesz mit magyaráznom így, visszamenőleg.

Beizzítottam a kazaalite-ot, azt' jobb ügyhöz méltó buzgalommal lopom a KMFDM és a White Zombie cuccokat. I feel sooooo industrial today.

A hónap veszteséglistája:

RIP Mr.Jerusalem.

De kurva régen nem írtam! Lassan lelkismeretfurdalásom lesz. Nem mondom, hogy majd holnap, de ezen a héten tuti. Nah. Van miről, de amilyen lusta féreg vagyok, max. a fel... harm... negyedét írom meg. Az is lesz vagy két flekk.

Rendkívüli hajnali kiadásomat olvashatják. Ma megérkezik a cég lengyel főnöke, és ahogy hallottam, mindenkit zaklatni fog. Gondolom, a magamfajta újhusikat sem hagyja ki a szórásból, ezért jó alkalmazott módjára be fogok esni 0900-re, ahogy mindig kellene. Most épp vontatottan bootolok, mint Windows 2000 egy 600-as procin. Shit. A 0830-as ébredéssel már megbékéltem, de ez nem embernek való. Nem érdekel a város hajnali bája, csodáltam már eleget, igaz, eddig többnyire lefekvés előtt.
Jah, és nem látom a macskától a monitort, mert a fotelem jobb karfáján punnyad, de nem merek rajta deanimationt sem végezni covertly, mert még bent vannak a varratai. Még ezt az apró örömöt is megtagadja tőlem ez a nap. Fuck.

Figyelem, díszfaszriadó!

Ez itt a legpofátlanabb, leggagyibb rakat szar, amivel valaha is találkoztam a késmarketingben. Még nem döntöttem el, hogy hányjak, vagy röhögjek. Ehhez képest még a Cold Steel és a Mad Dog is egy decens, ízléses cég. Jól jegyezzük meg a Darkops nevet, bazeg. Ha nem lenne elég, hogy kibaszottul szánalmasak, hadd jegyezzem meg, hogy az egész nyomorult termékskálájuk Extrema Ratio lopás. Persze, már az olaszok is nevetséges mallninja-attitűdökkel indulnak, de az ő cuccuk legalább minőségi, és többé-kevésbé eredeti. (Már amennyire a Strider csíkos halefok eredetiek lehetnek 2005-ben.)

Garantálom, hogy az "I will fuckin' covertly deanimate ya, fuckah" szállóige lesz. Érzek a dologban legalább akkora potenciált, mint a "Tegyé' hozzá kéccáz dollárt, azt' vegyél egy Sebenzát" c. klasszikusban.




Mwuhahaha!!!

Valami döbbenetes mennyiségű dolgot nem írok ám be a blogba, basszameg, pedig ezek afféle érdekes lelki rezdülések, vagy mijafasz. Említettem már például, hogy kurvára leszoktam a Gauloises-ról, és Ronsont meg Benson&Hedgest szívok? Nem? Pedig de. Nemcsak azért, mert van vagy 150HUF előnyük a french brandhez képest, hanem azért is, mert a minőségük is sokkal jobb. Azért a "légióscigi" imidzs sem hiányzik igazán, sőt... Van valami nagyon brites ezekben a márkákban, még akkor is, ha mindkettő Pécsett készül, garantáltan török dohányhulladékból.

Nah, template aktualizálva, új mailcím bekurblizva. Home sweet home. Már csak egy falvédő hiányzik, pár virág, meg egy-két díszpárna. Adig is hadd mutassam be Castle Buvarstein frissen kinevezett Igorját. Ime:

Örömhír No. 1: Valószínűleg nem árverezi el a fejem fölül a lakásomat az APEH. We're sooo happy, we could cry. Semmi pánikkeltés, a múlt hét közepén ez a dolog még egyáltalán nem volt tuti.


Örömhír No. 2. Kezdem beidomítani a melóhelyen az elbaszottnál elbaszottabb programokat. A Timesheet nevű monstrosityt ugyan eccer még elkapom, de már egész ügyesen verem át az ostobát. Igaz, a hülyeség nem mentség a célzatos rosszindulatra. (Note: a Timesheet egy virtuális blokkolóóra. erkezéskor, távozáskor, cigiszünetnél, ebédnél stb. meg kéne nyomni rajta kis megnyomnivalókat, hogy tuti nyolc óra legyen a 8. Nekem többnyire 8 óra 20. (olcsó poén lett volna ezzel szóviccet gyártani, nemde?))

Örömhír 3. A főnökasszonynál sokkal, de SOKKAL jobban bírom az alkoholt, nem is beszélve a tapasztalatlanabb kollegáknál. Figyelemreméltó figurákkal dolgozom együtt, és ez jó. Van köztük egy hobbipilóta, meg egy féllelkes rajongóm. Nem unalmas bagázs, nah. Jah, és volt ingyensör meg ingyenscotch.


Itthon meg hótt rátekeredtem a Return to castle Wolfensteinre. Ahhoz képest, hogy 2001-es játék, állítom, hogy sztoriban és hangulatban a mai napig megállja a helyét. Az eleje decens fantazizmus...

"Fool! You know I cannot be destroyed!
Imprison then."

...de hamarosan beüt az AD 1943, azt' szabvány fritzgyilkolás mellett különféle lidérces monsták '45-állóságát is lehet tesztelni. Megarulez. Akár Hálózat sztori is lehetne. Persze, nem az. Ellopni randa lenne, nem felhasználni szinte lehetetlen, de majd igyekszem visszafogni magam.

A macskát mellesleg miskárolták, így sem kilencet kölykedzeni, sem tüzelni nem fog, és ennek mindhárman egyemlősként örülünk. Fogamzásgátlót tuti nem szedett volna, a kandúrok óvszerhasználati szokásai is középkoriak, tehát maradt ez a drasztikus megoldás. A ragadozó ugyan kába még kissé, és elég röhejes hatást kelt a hasából kilógó zöld cérnákkal, de a szüzességéért meg kell szenvednie.


A lakást még mindig nem vette meg a lófasz sem. Kezdem unni a dolgot.

De egy elkúrt hét volt ez! Majd mesélek.

Jah, és S30V lesz, vagy M2. Még hezitálok, bár a kérdés pillanatnyilag kurvára akadémikus. Az is lehet, hogy mire lesz rá pénzem, már rég nem ez a kettő lesz a Steel de Jour.

Jah, ha netán akadna valaki, aki hiányolja a késes bejegyzéseket: pár hónappal ezelőtt súlyosan eldöntöttem, hogy I'll take the custom way. Sokáig gondolkodtam egy Strider WP-n, de mire ideér, az a $175 lenne vagy 300 is, az meg akkor is sok lenne, ha volna pénzem, amiről természetesen kibaszottul szó sincs. De ha lesz... nos, ha egyszer lesz, és nem zabálja meg az APEH, meg a többi adósság, akkor innen rendelek valami gusztustalan kis fixpengést. Pillanatnyilag egy ilyen és egy ilyen rosszindulatú kis ivadékát tervezem, aztán majd meglátjuk. 7-8 inch még kényelmesen zsebrevágható, ezt mindenki tudhatja, akinek valaha volt már erekciója szűk farmerben, ráadásul a fixpengést nem kell tisztogatni, jobb a markolat/pengehossz aránya, és a pengevastagság is bátran lehet feszítővasnyi. Csak a nyitómechanizmus határozott kis "klikk" -je fog hiányozni, dehát valamit valamiért.

A nap híre: nem ömlik töbé a konyhai csap, és nem azért, mert elzárta a díjbeszedő bagázs. Hiába, a becsületes vízvezetékszerelő nagy kincs, továbbá ez a fajta kihalófélben van, mint a bálnák. Már csak egy lépés van hátra: az, hogy még egyszer elhívjuk, és rávegyük, hogy semmiképpen ne tekerje vissza a vízórát saccperkábé balatonnyi köbméterrel ezelőtti állapotba. Az efféle pofátlan csalást soha nem élném túl.

A hét érdekes lesz: még a közepe előtt meglesz a nagy találkozás. Csak az APEH és én. Bezsírozom a pisztolytáskát, mondok még valami szellemeset, azt' amikor az óra elüti a tizenkettőt, rinyálok, de kurvára.

Morriconés szájharmonika, ördögszekér, miegymás.

Véres részletek később.

Jah, és a gázbojler működik, csak elég erősen kell ütni. Meg ne halljam még egyszer, hogy az erőszak nem megoldás, bazeg!

Clawfinger rulez. Ezerrel.

Helyzetjelentés: a munkahely megteszi. A főnök (ötvenes, matektanárnéni külsejű hölgy) nyugodt, türelmes, és első naptól kezdve tegeződünk. A kollegák többsége huszonharminc éves penészvirág, akik egyformán öltöznek, egyformán hordják a hajukat, és hótt egyforma a modoruk is. Beválhatott a prototípus.
A meló baromi könnyű, itthon kétszer ennyit dolgoztam feleennyiért. Az első napokban még legszívesebben kettétépett monitorképernyővel támadtam volna a fordítóprogramokra (Trados, SDLX) de újabban rájöttem, hogy a kis mocskok többet segítenek, mint ártanak. Hiába, a technikai haladás megállíthatatlan. Igaz, a szoftok egy fordító munkáját még Dr. Sohár Anikó színvonalán sem tudnák elvégezni, de titkárnőnek beválnának. Igaz, nem hiszem, hogy egy halomnyi bit élvezetesen tudna leszopni az asztal alatt, de kivételesen a titkárnők eredeti funkcióit kérem rajtuk számon. Nah.

Végeztem egy kis számítást: ma kb. 100.000 leütésnyi fordítást csináltam meg. (Persze vagy a fele kopipészt, 45%-a meg fordítóprogram-ivadék volt, de who gives a fuck?)Ezért én 200000 kicsi HUF+áfát kértem volna szabadúszóként, egy fordítóiroda pedig IMHO vagy háromszor ennyit. Persze ez nettó, meg minden, de hadd ne magyarázzam el, mekkora része a fizetésem az általam termelt értéknek. Azt hiszem, szembesültem a közgazdasággal.

Nah, rinya off, a munka megteszi, a társaság tűrhető, a pénz meg olyan annyira kell, hogy arra már a "kibaszottul" jelző is kevés.

Most pedig épp földimogyoróval etetem a macskát, ő meg zabálja buzgón. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy asszony háziállata valóban ragadozó.

Megint kölcsönből élünk, remélhetőleg ez a szakasz hamarosan végetér, és akkor indul a törlesztés. Izgi lesz, főleg a dolog APEH része. Jah, és éppen most tönkrebaszódott a gázbojlerem, 2-3 hétig meg sansz sincs rá, hogy meg tudjuk csináltatni. Annyi baj legyen, a hidegvizes zuhanyozás január közepén csak pezsdíti a vért.
Csak ki ne csattanjunk az egészségtől, bassza meg.
Murphy meg szopjon le, bő nyállal.

A kurva életbe, én meg pont úgy öntöttem ki a reggeli kávémat, hogy kisjézus alakú folt keletkezett a monitoromon. Amúgy meg felmerül a kérdés, hogy az efféle szentfazék déli luvnya:

1. Miért jár kaszinóba, amikor az maga a fertő, ugye?

2. Miért ad el ilyesmit, amikor ez személyreszóló ereklye?

3. Ha már túlad a fejlett penészen, akkor miért nem adományozza a helyi gyülekezetnek, és miért kér pénzt érte? anyuci kisfia sem szerette a kufárok+szent dolgok mixet, ugye...

Mert bizony mondom néktek, nagy az Úr, de az Ő állatkertjéhez képest kisebb, mint a hangyafasz. Vala.

Szóval ilyen érzés rendszeresen korán kelni. Megboldogult főiskolás korom óta nem csináltam ilyet.

A kurva életbe, ez borzalmas, bassza meg. Mindegy, szétteszem a lábam, és a pénzre gondolok.

Csak azért ignorálom olyan tahó módon az Incoming! alatti e-mail címemre érkező leveleket, mert elfelejtettem a jelszót. Nyomozás folyamatban.

Friss keresőszavaim:

Benchmade 2, Spyderco 2. Hát fiúk, ha magyarok voltatok, jó helyre jöttetek.

Aston Martin buggy 1. Beteg dolog lehet, mi?

A picsába 1. Aha, abba. Bele.

Búvárzenekar 1. Gondolom, ez nem véletlen.

Diplomás minimálbér nettó 1.


Hé, semmi pornó?

Ha az új melóhelyről lehet észrevétlenül netezgetni, akkor nagyon, de nagyon sűrűn frissített blog lesz ez ismét. Mindenesetre szélessávú net van, és ez nem lehet véletlen. Azért az első héten nagyon jó magaviseletű kis sarariman leszek, az tuti.

Nah.

Hát, megtörtént az elképzelhetetlen; elmegyek dolgozni. Nem mintha eddig nem gályáztam volna magam halálra, de most szépen, hajnali 10:00 és este 18:00 között fogok melózni, mint a normális emberek. Mindent meg lehet szokni, főleg, ha pénz van a dologban. 3-4 évig kibírom, utána meg csak adódik valami izgalmasabb, mint a fordítás futószalagon. Addig tégla leszek a falban. Jól fizetett porotherm. Vannak persze nagyratörőbb tervek is, de csak szép sorjában, mint az aknamezőn. Ma este elleszek a kisebb jelentőségű cuccokkal is, páldául lefordítom a Transmet hármat, mert kibaszottul legfőbb ideje.


Hé, bassza meg, rövid egy este lesz, holnap 08:30-kor kelek, tehát, ha ember akarok maradni, legkésőbb 01:30-kor aludnom kell. Álmatlan forgolódás nem ér pontot, szóval most szépen kitépem a kávéspoharat a saját kezemből.

"The heart is a bloom
Shoots up through the stony ground
There's no room
No space to rent in this town
You're out of luck
And the reason that you had to care
The traffic is stuck
And you're not moving anywhere

You thought you'd found a friend
To take you out of this place
Someone you could lend a hand
In return for grace

It's a beautiful day
Sky falls, you feel like
It's a beautiful day
Don't let it get away

You're on the road
But you've got no destination
You're in the mud
In the maze of her imagination

You love this town
Even if that doesn't ring true
You've been all over
And it's been all over you

It's a beautiful day
Don't let it get away
It's a beautiful day

Touch me
Take me to that other place
Teach me
I know I'm not a hopeless case"

Yes, it's been all over me. I feel like roadkill.

Soha többé nem lesz 2004.

...és ez kurva jó.

Tegnapelőtt megünnepeltük Bright kollega 30. szülinapját. A buli kurvajó volt, a bűvös 30 nekem sincs messze, tehát ismét happybirthday, részvétem, együttérzésem, meg minden, kollega.

Asszony sminkel, mintha az élete múlna rajta, pedig csak ide megyünk a teszkóba piáért, a buli órák múlva kezdődik. Asszem, két óra alatt végezni is fog a bal szemöldökével, ha minden jól megy.

Aztakurva, hogy milyen egy elbaszott fos év volt ez a 2004! Die mutherfucker, reméljük, 2005 jobb lesz. Igaz, tavaly ilyenkor a 2003-at bcsúztattam így. A remény hal meg utoljára.

BUÉK olvasók, Búvárzenekar balra elszteppel.

Legközelebb jövőre.

Nah, akkor happy Drink-my-urine day mindenkinek, én lelépek anyóshoz családi ebédre. Ez lesz az első azóta, hogy a vér szerinti családom meghalt.Well, whatever. Este nálam menekülttábor, aki nagyon rühelli a karácsonyt, az jöhet vedelni. Piát hozzatok magatoknak, meg plusz felest nekem. Aki pedig mennybőlazannyát mond, azt lelövöm.

Egyesek tudnak élni bazeg.

Hogy ebből milyen kurva nagy botrány lesz! Pass me the popcorn please.

Hubazmeg, olyan ötletem van regénykezdésre, hogy magam is ledöbbentem. Nem, nem vagyok egy kibaszott zseni, de a megbízható ponyvaszerzői szintet legalább hozom. Sőt, ma éppen úgy érzem, hogy jó ponyvaszerző vagyok. Mondjuk nem is a múzsa smárolt le előtte, és nem is éppen a homlokomon, de változnak az idők, ez már a gátlástalan XXI. század. Kúl.

Különben is ez az első alkalom, hogy macskával a vállamon írok. Ez tuti jelent valamit, ha mást nem, hát azt, hogy lehet valami a macskás Evil Mastermind dologban a régi James Bond filmekből. Ők is kb olyan vehemenciával törtek világuralomra, mint ahogy én pörgetem a hullaszámlálót az első fejezetben.

Hát, on with the bodycount, vagy mijafasz!

Gyásznap van.

Ifjúkorom egyik meghatározó bandájának gitárosa volt szegény. Kurva jó zenészt veszített ma el a rocktársadalom. Micsoda elbaszott egy halál! Nyugodj békében Dimebag Darrell.

Legyen neki könnyű a föld.

Nem is értem, miért lep meg minden alkalommal a magyar sci-fi/fantasy életben uralkodó szenny és mocsok.

Nemes, mars vissza a pöcegödörbe, Szélesi mellé, baszod!

Nédda, addikt! Welkambekk.


Íme a mai parasztvakítás. Pofám leszakad bazeg. A törzshelyen épp most kommentálják.

Drótsáska: "Állítólag van egy német szupertitkos katonai alakulat, akik csak ilyen késsel vannak felfegyverezve, és õk védenek meg minket a marslakóktól is."

FőFlémer: "Igen, õk az utolsó esélyünk, mert valaki lelopta a tankokról a csövet."

A népszavazást nem kommentálom, mert még a szokásos szókincsem is kevésnek bizonyulna, ha jellemezni akarnám a kibaszott demagóg köcsög politikusokat, és a szájbabaszott, ostoba birkákat. Persze, lehet hogy jobb ez így, elvégre kijöhetett volna valami egetbaszóan döbbenetes végeredmény. Lófasz az istendta nép seggébe, bazmeg.

Bye alie, hányozni fogsz. Tényleg.

Tudom, hogy szokás alkudozni a lakás árából, de a -35%-os ajánlatokat az egetbaszó pofátlanság kategóriába sorolom. Én max. 20-at mernék kezdetben. Anyátok picsája.

"Fair is a word that some simpering loser made up. Things are never fair. Fair is for faggots and people on welfare."

Gyönyörű.

Ha még egyszer utalást találok arra a kibaszott gumicsirkés TV2/RTL klub whatever reklámra, kibaszottul aknát telepítek és tüzet nyitok. Azért annyira nem jó poén, hogy minden IRL/online beszélgetés közepén beböfögje a pofámba valami tréfarépa a faszul képzett mellékneveket és a mondat végi kötelező "szerintem"-eket. A picsába már a sok álszellemes trendi kis faszkalappal. Először jó volt, másodszorra punnyadt, mostanra ellenben már kurvára gagyi. Tisztára, mint a '97-es (?) Szigeten a "Gerappa!" csatakiáltás.

Azért kíváncsi vagyok, hogy fog kinézni Ukrajna egy hónap múlva. Jóslatokba pillanatnyilag nem merek bocsátkozni, de később tutira bátrabb leszek. Stay tuned.

Tudjátok, mi a különbség a legálisan megvásárolt cigi, és a csempészett ukrán Chesterfield között? Megmondom vazze, 300 HUF/doboz. Azt hiszem, rendszeres vásárló leszek. I feel soooo guilty today.

Amúgy meg minden nagyon szép, minden nagyon kurva frankó, a macska itt dorombol a vállamon, és átható citromszaga van a tusfürdőmtől. Igen, ma eléggé el nem ítélhető módon bevágtam a fürdőkádba, és lecsutakoltam, mert előtte úgy kellett kihalásznom a vécéből, azt' azért mindennek van határa. Tough love. Nem kell aggódni, csak én sérültem meg közben. Most el lehetne sütni mindenféle ízetlen poént arról, milyen módszerekkel lehet hamar belucskosítani a cicát, de ezt talán hagyjuk.

Nem így gondoltam ugyan a képbeszúrást, de megteszi.

Megint népszavazás lesz. Mindkét oldal hótt demagóg, a sok birka pedig politikai kérdést fog csinálni két, óttlogikus kérdésből. Mi lenne, ha a kibaszott politikusok képesek lennének végre felnőttként kezelni az embereket, és érveket sorolni a sok szar melléduma helyett? Megmondom: akkor ezt a kis, szarba fullasztott országot pl. Hollandiának hívnák. Ehh, bassza meg.

Egy rakás beteg fasz él ezen a bolygón, erre pedig ez a sokmilliomodik bizonyíték.

Ha az ember fejbe akar lőni valakit, akor odamegy, szépen meghúzza a ravaszt, de ez a telefonálgatás előtte igen aljas kis trükk.

Hallgassatok új Clawfingert, mert kibaszott jó. Igaz, újabban ez rója a végtelen loopokat a winampban, de akkoris.

Nem tudja valaki, mi a halálért jéghokizik a macska a hamutartóból lopott csikkjeivel, amikor a cigifüstöt amúgy utálja? Ha ez így megy tovább, kénytelen leszek bevetni a Brainoiz kollega által javasolt ultimatív fenyítőeszközt: a vízipisztolyt. Csak nehogy '357-essel lőjön vissza a dög.

XI. 12 óta 29 éves vagyok. Nem éppen breaking news, de azért megteszi, nah. Kaptam tortát. Mécsesekkel megvilágított lakás - figyelem, semmi párhuzam ezzel az emlékfoszlánnyal - azt' tortazabálás, sangria (sp?) miegymás. Kibaszottul meg voltam hatva, nah, már amennyire egy egészséges férfiember meg képes elérzékenyülni egy hihetetlenül jó nővel egy ágyban. Említettem már, hogy szerelmes vagyok, mint egy nyeretlen kétéves? Nem baj, akkor ismételni fogom magam. So fuckin' what?

Álláskeresés in progress, vannak bíztató fejlemények, de azok eddig is voltak, azt' baszhattam.

Egyébíránt elkezdtem a Hálózat mesét a félig kicserélődött bandának - Hombre kollegának az RPG-ből lett elege, Kötéltáncos egyébírányú elfoglaltsága miatt maradt távol, de a három újhusi - Asszony, Trollné és Troll - frankón vették a lapot.

A kiadóm úgy látszik, mégsem ment csődbe, ezért már anyagi érdekem is fűződik ahhoz, hogy véges határidőn belül befejezzem az évekkel ezelőtt megírt regényem átdolgozását. Engem mindig lehet pénzzel motiválni.

Az írás -juteszembe - érdekes dolog. Ennél már csak az érdekesebb, hogy mi módon képes egyenként intelligens, udvarias, tehetséges és korrekt emberekből a legrosszabbat kihozni egy célját tévesztett intézmény, amely már évekkel ezelőtt önmaga paródiájává vált? Tanulságos, bazeg.

Akkor sem fogok könnyet ejteni egy közönséges terroristavézérért, ha valamiféle fatális véletlen (?) folytán Béke Nobelt kapott.

Megkezdtem az adósságtörlesztést. Szánalmasan kicsiny és bizonytalan léptekkel haladok, de legalább. Jah, és ötlet van, de erről később, ha lesz értelme bővebben kifejteni.

Megbocsátok bazmeg. Jah, amúgy meg a cégtől elváltam, melókeresés again. Az elmúlt 5 heti melómat azért korrektül honorálták, és a kis kitérő jól mutat az önéletrajzomban is. 55K nettó? Haha. Hahaha. Mwuahhaha. (Terepszínű arc, ideges izomrángások a szem alatt.)

Jelentkezett balek a lakásra. Egyelőre tetszik neki a parketta. Folytatás csütörtökön.

A T. cég az eddigi ígéretek és beetetés után igen megalázó bérajánlattal állt elő. Holnap rövid kétszemélyes ütközet lesz, és ha ragaszkodnak a (nem diplomás) minimálbér alatti honorhoz, igen randa dolgokat fogok tenni.

Kurva kíváncsi vagyok, hogy a projektmenedzser és az ügyvezető igazgató urak hogy a picsába képzelik, hogy találnak balfaszt felsőfokú angol nyelvtudással és a feladathoz szükséges kreativitással havi nettó 55K HUF-ért.

Remeg a gyomrom az idegtől, bassza meg.

Keveset ugatok a közelharchoz, de pár év edzés, néhány apróbb törött/repedt csont és ízület (csak részben az enyéim) és egy-két ronda csatt után annyit azért sejtek, hogy ennél jobban nem igazán lehet összefoglalni a "késharc" lényegét.

Igen, Mick Strider egy elbaszott republikánus tahó, de legalább nem rasszista, rohadt jó késeket gyárt, és a mezei mallnindzsákkal ellentétben neki többnyire igaza van. Igaz, hogy akkor sem adnék $500-at egy folderéért, ha lenne annyim, de azt hiszem, tökéletesen meg fog nekem felelni ez is. Nem mintha azt tervezném, hogy valaha megtámadok vele bármit is, ami veszélyesebb, mint egy darab drót, egy áfás számla, vagy egy pizzaszelet.

Mad Dogot meg akkor veszek, amikor Bácsfi Diána kitűzőt. Period.

FUCKFUCKFUCKFUCKFUCKFUCK!!!


We're doomed.

Nyugi, még nem lettem teljesen hisztérikus. Más férfi a foci VB döntőjén pánikol négyévente, pedig faszt sem érdekel, hogy az a 22 idióta melyik kurva hálóba rúgja a labdát. Igaz, az a szar csak kilencven percig tart, a szavazás és a szavazatszámlálás ellenben alkonyattól pirkadatig. C.E.T.

És hogy a picsába lehet, hogy Michigan és Wisconsin még hezitál? Ezek mindig betonkeményen demokraták voltak, basszák meg! Gyerünk jenkik, legalább ti rángassátok elő a józan eszeteket a segglyukatokból, Alabama meg a többi redneck állam úgyis reménytelen.

Nyugalom kedves quitterek, addiktok, újhusik, a bloggerlinkek környékén hamarosan méretre robbantom a templete-et.

Halottak napja van, emlékezzünk hát kegyelettel arra a szarvasmarhára, akit ma fogyasztottam el rockfortszósz és jégsaláta társaságában. Nem éltél hiába, nemes barom! Sokáig éljen a szoftvercégem repikerete. Amúgy meg dolgoztam is.

Holnap kemény nap lesz, mocsok sok elintéznivalóval, de a végén lesz elnökválasztás, és az eredménytől függetlenül randán berúgúnk.