Nédda vazze, egy éves lett a blogom. Ha annak idején ezt jósolja valaki, garantáltan kiröhögöm. Késett kissé a szülinap, merthogy a mama, az a kövönbaszott kurva tegnap sztrájkolt, de azért a 367. nap is szép kerek évforduló.

Költözési idegbaj ezerrel. Átírások, felújítás tervezése (nyugi, a gipszangyalkákat profikra bíztuk) adósságtörlesztés, csomagolás, yaddayadda. Faszkivan. Lassan a legkínosabb rohadtságokat is sikerül letudni. Régi, nagyon régi ügyet tettünk sínre a hétvégén. További komment nincs. Nem is lesz.

Jah, meg buzgón tesztelem a melóhely tűrőképességét. 2 hét múlva lejár a próbaidőm, és ha addig nem rúgnak ki, kurvára aktív netes jelenlétem lesz ezentúl is. Azért a szabadúszás lenne az igazzy, nah. Persze, ha minimum ennyit vághatnék zsebre, mint most.

Asszony régóta gyanús volt, de most végleg lebukott. Persze, nem hitte volna, hogy a "transmetet" keresőszóval találja meg ábrki az ő titkos blogját. Mwuhahaha!!! Ragozott szavak béjb, ragozott szavak.

Aztakurva!

"A computer lets you make more mistakes faster than any other invention in human history, with the possible exception of handguns and tequila."

Zseniális.

Majd még írok, de most indulunk Rómaiék koncertjére. Asszony sminkel, de egész gyorsnak látszik.

Nah, bazmeg végre megjelennek azok a könyvek, amelyeket tavaly lefordítottam. Kíváncsi vagyok, kapok-e belőlük tiszteletpéldányt, vagy egyszerűen csak örvendezzek azon, hogy a 2-3 hónap késés/darab miatt nem tesznek lófejet az ágyamba?

Adósságokat törlesztek. Végre. És mindezt úgy, hogy közben tudok enni, inni, és nem kapcsolják le az áramot. Hú, bassza meg olyan nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok, hogy Buddha hozzám képest egy felhergelt csivava.(TM)
És most megyek sörözni.


Ez egy kibaszott pénteki bejegyzés lett volna, de megzabálták a blogspot.com pixelei. Oké, ennyi lóvéért tökéletesen megfelelő a szolgáltatás.

A helyzet amúgy hótt változatlan, szombaton viszont nyertem kb. 8500 forintot pókeren. Mindezt százasokban, és annál is kisebb címletekben, de nem rinyálok, a pénz akkor is pénz, ha gyűlölnek érte a közértben. Étteremben azért nem mertem volna egy befőttesüvegnyi aróval fizetni, nah.

Bizalmas infó következik: az Andrássy úti CBA-ban 1600 HUF a fél literes Moszkovszkaja. Ha másért nem is, legalább ezért érdemes Búvárzenekart volt olvasni ezen a héten, mi?

Ooops... Baaad move. Csak rosszabb jöhet.

Huhh, bassza meg, ebből minimum jegyzékváltás lesz, de talán hadüzenet is. Nem mondhatnám, hogy az utóbbi időben a szívembe zártam a franciákat, de ez azért már túlzás.


BTW elgondolkodtam a jövőn. Ritkán teszek ilyesmit, és többnyire depressziós roham jön rám utána, de most volt valami említésre méltó szikra is; ha nem basznak ki, akkor is lelépek a cégtől max. 1-2 év múlva. Az ilyen kibaszott monoton meló jégcsákánnyal fogja kiverni belőlem az összes energiát és kreativitást. Csókolom, úgy akarok meggazdagodni, hogy büszke is legyek arra amit csinálok, ha már a kevés munka már nem opció, elvégre valamit valamiért. Következtetés: megvárom, amíg minden szinten kikerülök az anyagi halálcsapdából - a lakáscsere amúgy is eliminálja az efféle gondok 95%-át - aztán irány az első álomgyár. Azért ki nem rúgatom magam idejekorán, ezért felkelek holnap istenbaszta 00:70-kor. Fuckfuck.

Legendásan hidegtűrő állat vagyok, de már kezd megtelni a tököm a téllel.

Eladtam a lakást, és lefoglalóztam az újat. Kicsivel szarabbul jöttem ki a dologból, mint terveztem, de...

1. ...ahogy a T. olvasók már bizonyára észrevették, akkora lúzer vagyok, mint egy ház...

2. ...az új kéró kurva jó, az adósságoknak így is a torkába tudok taposni, tehát semmi nyafi.

Bassza meg, az elmúlt hónapban alig láttam ki a fejemből. Meló, lakáscsere, miegymás. Mostantól asszem megint aktívabb blogger leszek, azt' lesz mit magyaráznom így, visszamenőleg.

Beizzítottam a kazaalite-ot, azt' jobb ügyhöz méltó buzgalommal lopom a KMFDM és a White Zombie cuccokat. I feel sooooo industrial today.

A hónap veszteséglistája:

RIP Mr.Jerusalem.