Becsszóra utálom a kormányt, éppen annyira, mint az ellenzéket vagy pont úgy, mint bármelyik, csúszó-mászó, gerinctelen férget, de arról tényleg nem ezek a pondrók tehetnek, hogy jött egy kurva nagy vihar.

Másodszor is rájöttem, frankó játék a Call Of Duty. Elvileg meg is kellene, hogy győzzön minden szoftverfejlesztéssel foglalkozó céget, hogy a jó engine és a szép grafika mellett az is eladhatóvá teszi a nyamvadt programunkat, ha jó a sztori és minőségiek a szövegek is. Az orosz kampány neveit azonban megválogathatták volna gondosabban is; persze, ad az embernek némi biztonságérzetet, ha Vorosilov őrmester és Malinovszkij közlegény fedezi az oldalát, de Brezsnyevet, Kalinyint és Csernyenkót azért túlzás volt csak ezért álcázott misszióra küldeni altiszti rangban.

A militánsabb lelkületű népeknek meg marad a tárcserés szex.

Belpol rovat.

Ugye nem gond, hogy ezt a fingtornádót még én is pillanatok alatt szétrúgom, mint kakas a lószart?


Aszongya a demagóg faszfej, hogy:

"Mert míg a munkavállalók minden fillér után fizetik a közterheket, addig a vállalkozások egy jelentős része könyvelési trükkökkel eltünteti - közkeletű kifejezéssel "elköltségeli" - a vállalkozás adóköteles jövedelmét. 2004-ben az egyéni és társas vállalkozások 38%-a volt "veszteséges", ezért nem fizetett társasági adót."

És mi van a valóban veszteséges vállalkozásokkal? Különben is, mintha az alkotmányban is lenne néhány szó az ártatlanság védelméről. Vannak vállalkozók, akik adót csalnak, persze. Nem azért, mert a harmadik yachtjukra gyűjtenek, hanem azért, hogy kenyérre fussa. Akadnak olyanok is, akik még ezért sem csalnak, hanem befizetik szépen a jövedelmük 70-80%-át adóba, azt' vegetálnak havi 50K HUF-ból. Nosza, öljük meg mindet!

Fiúk, nem azért gyűlöllek benneteket, mert ellopnátok az utolsó használt kotonomat is, hanem azért, mert hülyének néztek, point blank.

Külpol rovat.

Nédda' mi mászott elő már megint egy kő alól!

Részemről maradok: كافر*, és büszke is vagyok rá.

*Elvileg ez azt jelenti, hogy hitetlen. A biztonség kedvéért azért még megkérdezem Zöldíjásztól is.

"Csőtörés miatt a házban bizonytalan ideig nem lesz víz!"

Igen, abban a házban, amiben mi is lakunk, meg még vagy 500-an rajtunk kívül. Nem mintha a többiek érdekelnének, de gondoltam, ezt azért közlöm.

Akkor most jöhet a Moldova által leírt módszer: Ha zuhanyozni akarok, legjobb, ha felköpködök és aláállok.

Egy álommal kevesebb. kár, mert kevés maradt. Most, hogy utánaszámolok, egészen pontosan nulla. Most pedig megyek és tolom tovább a fostalicskát, mint ahogyan azt egy csődbement vállalkozónak illik.

Nem tudom, hogy csinálták a fritzek, mert pillanatnyilag még Amerikában is alig pár helyen kapható. 57 euro? Nem rossz, határozottan nem rossz.

"There's one hole in every revolution, large or small. And it's one word long----PEOPLE. No matter how big the idea they all stand under, people are small and weak and cheap and frightened. It's people that kill every revolution."

Well, I'm cheap. Már csak az kéne, hogy megvegyen valaki kilóra. Karátra még jobb lenne.

Gyerekkoromban Alistair MacLean volt a kedvenc íróm. Nosztalgiából ismét a kezembe vettem azt a könyvét, amelyiket a legjobban kedveltem annak idején. A magyar cím: őfelsége hadihajója, a fordítást Félix Pálnak lehet megköszönni. 17-18 év ide vagy oda, a fickót még mindig zseniálisnak tartom, bár a gyengébb könyveibe valószínűleg nem kezdek bele ismét. BTW ő 33 éves volt, amikor kiadták az első könyvét, ráadásul - igazzy skót létére - neki sem az angol volt az anyanyelve, szóval egy cseppnyi sanszom esetleg maradt nekem is. Igaz, ha valaki az én könyvemmel bánna el annyira, mint a Force Ten from Navaronéval tették a filmesek, akkor sok pénzt kellene kapnom, hogy le ne tépjem az illető arcát.

Ez persze még messze van, addig nem tud nekem valaki egy állást? Olyat, ahol nem kell sokat gépelni, mrt azt megtiltották a hóhérok. Jah, és mi a faszt lehet egy motivációs levélbe írni azon kívül, hogyaszongya: "Én dolgozom nektek, ti meg adtok nekem pénzt. Vállalati himnuszt viszont akkor sem éneklek, ha szépen kéritek."

A Schrade után a Camillus is elment a levesbe. Kár érte, patinás, frankó cég volt. R.I.P. Emlékét hoszú ideig őrzöm majd a jobb első zsebemben.

Pofám leszakad. Megtanítotttam az anyósjelöltemet nyolclapos pagoda mintára kártyavárat építeni, cserébe pedig kaptam sült garnélát sok salátával, meg lime-szeletet a fehér rumomba. A tizenkevés-éves kölykök pedig nyilvánvalóan jobbak random számítógépes játékban, mint amilyen én valaha is leszek, gombfociban ellenben pillanatnyilag őrzöm a fölényemet. Családi élet van körülöttem, vagy mijafasz, és alig van a terheemre a dolog.

Szeeegény Libanon! Faszé' kellett éveken át hagyni, hogy a Hezbollah terroristái szabadon működhessenek az országban. Most persze ríttok, mint egy fürdőre való kurva. Mindegy, az ENSZ majd elítél mindenkit, aki szembejön, de természetesen senki rá sem fog baszni a dologra.

Ebből sokmindent ki lehet hozni - még kevésbé heroikus beállításokkal is.

Whoa, sikerült. I don't bloody believe it.

Egy kurva reinstall annyit jelent egy átlagos gépnek, mint az emberi civilizációnak egy korlátlan nukleáris háború. Oké, elpusztult a sok kis mocskos vírus, de elszállt a hangkártyám driveres is, tehát most nagyobb a kuss, mint szeretném. Pedig swinget akarok Fear Factoryval keverve. Így thát most alaplapi drivert keresek és installálok. Én, egyedül. Hehh.

...BRW holnap meg elmegyek életem első állásinterjújára. Nem izgulok. Izguljon a HR-es picsa.

A feketecímkés Johnny Walkernek enyhe dióíze van, a fantomkötet pedig haladgat itten a kies nyóckerben. Remélem, Seki-Cuttal felszerelt ázsiai kirendeltségünk is teszi a dolgát.

Where's my fucking column?

Okéoké, nem megyek vidékre lakni. Előnye az nem lenne, hátránya ellenben rengeteg.

A novellám Berlinben fog játszódni, a Fal építése előtt öt perccel. Az lesz a címe, hogy Swing és késni fogok vele, de majd veszek egy üveg töményet a szerkesztőnek, azt' megbocsát majd, jól. Tudom, hogy így lesz, hisz ismerem. A megbocsátás a szakmája, bár elég fosul csinálja. Ajánlanám apámnak, ha nem lenne végtelen pofátlanság egy nyúlfarknyi gépelés elé ajánlást installálni.

Az öreg örülne; 60 éves swingnótákat töltögetek le, van egy penge nőm és egy jazzmintás virágcserepem, valamint résztulajdonos vagyok két macskában. Igaz, én zenész már nem leszek, a boksz helyett a karatét választottam annak idején, továbbá 30 éves koromra nem hintettem tele Közép-Európát sok kis fattyúval, de több a hasonlóság köztünk, mint ahogyan annak a puhány világnak ez kényelmes lenne. Ráadásul, ha holnap kitörne itt egy '56, minden bizonnyal én is bespájzolnék pár kiló száraztésztát, egy rádiót meg egy pisztolyt egy doboznyi lőszerrel, hálósan befedném az ablakokat leukoplaszttal és magunkra zárnám az ajtót. Pont, ahogyan te is csináltad annak idején, azt' elszánnám rá magam, hogy agyonlövök nyilas férget, ávóst, forradalmárt, random csőcseléket, ha megpróbálják bántani azt, akit meg kell védenem. Ha rajtam múlna, hát én sem lennék sem hős, sem halott, sem lábjegyzet egy történelemkönyvben. Maradnék EMBER, ahogy te. Kérdés, hogy lenne-e bennem bátorság ahhoz, hogy ne legyek büszke is minderre.

Francba, pár év múlva tervezek egyszer úgy baszni, hogy gyerek is legyen a dologból és tudom, hogy a kis mutánsnak hiányozni fog egy bizonyos nagyapa. Te. Oké, szépen és elegánsan haltál meg, de igazán vigyázhattál volna magadra jobban is. Baszd meg.

Take five.

Hé. Kollegina! Valaki kissé sértődékenyebb az egészégesnél, doncha think? Szerintem folytasd. Vagy ne folytasd. Ahogy gondolod.

Don't let the bastards grind you down.