Jóreggelt bazmeg. I'm back. No vengeance this time. A picsába, majdnem elfelejtettem a blogspot.com jelszavamat.
Hírek: Van melóm. Az rpg.hu maffia ismét működésbe lépett, hála legyen a közreműködőknek. Az állást mindenesetre azért egyedül szereztem, kibaszottul lehengereltem a népeket, és ehhez csak négy alapvető tulajdonságomat kellett megvillantanom.
1. Aránylag kevés lopással össze tudok dobni egy közepes politikai krimit, még akkor is, ha a végeredmény nem könyv lesz, hanem számítógépes játék.
2. Tudok angolul írni maximum 3-4 katasztrofális nyelvtani hiba/oldal minőségben.
3. Van annyi közöm a jelenlegi világpolitikai helyzethez, mint amennyit a
BBC,
CNN és
HVG rendszeres olvasójának illik.
4. Nem vagyok azonos az
ország legjobb ponyvaírójával, akit ugyan egyik mesteremnek tekintek, és mellesleg egy kibaszott zseni, ellenben kábé kétszer annyit kérne a munkáért, mint én.
Bele sem merek gondolni, hogy talán ez utóbbi miatt kaptam meg a felszállási engedélyt. Whatever.
Ha a T. olvasók figylmesen szemügyre veszik a tagboard legfrissebb bejegyzését, felfigyelhettek egy
The Very Newest fedőnevű júzerre; nos, a hölgy az új nőm. Nem Mark valahány, mert ő itten az egyetlen, és ezt kurvára nem azért írom, mert olvassa ezt a telibaszott blogot. Szerelmes vagyok bele, mint egy hülyegyerek, e történtek már velem idén furcsább dolgok is. Ez legalább kellemes. Sőt, kurva jó. Dicsérni itt nem fogom a hölgyet, mert mi a fasznak? Maradtam a vérgeci, hóttcinikus tahó, aki eddig, csak újabban valamivel vidámabb pofát vágok. In fact, annyit vigyorgok, hogy egy
Strider PAB sem lenne elég, hogy leradírozza a pofámról az infantilis mosolyt.
Szóval, újabban ágyba hordom a kávét, vörös rózsát, a Bloody Maryt, meg minden egyebet is. Igen, egy ágyba, abba, amelyikben ő van. Úgy tervezem, ez így is marad.
Nem röhögni!
Új asszony csatolt file-ként hozott egy macskát is. Nos, aki régebbről ismer, az tudja, hogy ha valaha elkészülne a
Búvárzenekar találkozásai a természettel című természetfilm, akkor az leginkább egy gótikus horror és egy frenetikus burleszk szentségtelen ivadékára emlékeztene, ennek ellenére kezdem megkedvelni ezt a lehetetlen kis szőrgombócot is. Asszony szerint Resztli a neve, de én azért következetesen a - kétségkívül kibaszottul szellemes -
macska néven emlegetem, alternatív megoldásként a
randa dorombgép, a
hessabalherémrőltemocsok!, valamint Srakker kollega jóvoltából a
Device jön szóba. Az alulméretezett állatka fingással, hörgéssel (dorombolás?), vinnyogással tölti napjait, de ha ezt megszokom, akkor sem jön zavarba. Találékony zsebtigrishez van szerencsénk, mindig kitalál valami újat. Eddig az újságok és nejlonzacskók legyilkolásával idegesített, (hangeffekt:
Cinc!), de miután ettől a szórakozási lehetőségtől megfosztottuk, most a klaviatúrán való fetrengést, valamint intim együttléteink megzavarását választotta. Nem kell félteni, mindig megtalálja a Power out gombot, és a gondosan kulcsra zárt ajtókon is átjut az ágyig, vagy a fürdkádig. B+. Erősen gondolkodtam rajta, hogy beadom egy olasz étterembe, de miután Asszony erre mindenféle súlyos testi sértést helyezett kilátásba, (nekem, nem a macskának) így maradt a kettes opció; idomítani fogom (a macskát). Érzem, jó úton haladok: ha azt mondom neki, hogy
"Arghhh! Takarodj a kurva anyádba te elbaszott dög, baszodanyád!" akkor felmászik az ölembe, megnyalja az orromat, aztán pedig garantáltan azt csinál, amit akar. Ezt komoly haladásnak érzem.
...és most kotródok vissza melózni, mert kirúgnak.
. 1800 HUF volt hóttra leértékelve egy eldugott miltaryshopban, de hiába is mondanék címet, elvittem az utolsót. Mwuhahaha!!! Dögvészesen jól megcsinált kis kütyü, vagy másfélszer nehezebb, mint a Leatherman Micra, és pont azok a cuccok vannak benne, amik abból hiányoznak. Már amúgyis kezdett vészesen könnyű lenni a kulcscsomóm. 
